Minden politikust egyetlen dolog minősít: az elért eredményei. Minden más félrebeszélés. Az, hogy valaki mit akart lényegtelen, lényegtelen az is, hogy esetleg jó ember volt, egy dolog számít: az elért eredmények.
Bárhogy is gondolom végig Horthy Miklós politikusi pályáját, én csak a következőket látom:
- lefekvés az országot megszálló ellenségnek pályája kezdetén,
- agyatlan külpolitika,
- belépés expressz gyorsasággal egy világháborúba,
- a hatalomhoz való ragaszkodás, az idegen megszállás legitimálása,
- félmillió magyar állampolgár átadása idegen hatalomnak legyilkolás céljából,
- balek módon megszervezett kiugrás, hogy az ország sorsa még rosszabbra forduljon.
Csinált jót is Horthy? Persze, csinált, stabilizálta a gazdaságot a 20-as években, nőtt az életszínvonal a 30-as években, a demokrácia kiteljesítése a 30-as évek végén, stb. Dehát ez édes kevés, a meghúzott összesítés mindenképpen negatív.
Horthy kb. ugyanaz, mint Kádár, az eltérés köztük: Kádár kezéhez kevesebb vér tapad. Egyébként mindketten beszari alakok, akik teljesen alkalmatlanok voltak az ország vezetésére.
Szögezzük tehát le: Orbán ezúttal butaságot beszélt. Persze, tudom miért tette, ez már a választási kampány, s a fő ellenfél manapság a Jobbik. De ettől függetlenül: amit mondott az egyszerűen nem igaz.
Ez talán elfogadható forrás:
ReplyDeletehttp://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-beszede-a-klebelsberg-emlekhely-es-vendeghaz-atadasan/
Azért,hogy Kádár beszari alak,és vezetésre képtelen?!Na ne marháskodj már!
ReplyDeleteHorthy legfőbb hibája az volt, hogy nem kezdett azonnal fegyveres ellenállást szervezni a megszálló cseh, román és szerb csapatok ellen. 1919-20-ban még alakulóban voltak annyira az erőviszonyok, hogy határozott fellépéssel viszonylag kis erők viszonylag nagy területeket tudjanak irányítás alá vonni.
ReplyDeleteAddig kellett volna ütni a vasat amígy meleg: a két sikeres példa, Balassagyarmat és Sopron mutatja hogy megvolt a lehetőség rá, és ahol éltek vele, ott sikeres helyi jelentőségű revíziót vívtak ki. Kulcsfontosságú határmenti magyar többségű városok lettek volna magyar kézben tarthatók így, mint Arad Nagyvárad Szabadka Kassa vagy Pozsony.
Trianon megtörtént volna, de az a határmenti színmagyar tömbterületek (Bácska, Csallóköz) és a 10-20 kilométeres határmenti sáv (I. bécsi döntés vonala, Szatmárnémeti-Arad vonal) hovatartozását az döntötte el, hogy mennyire kényelmes a megszálló kisantant erőknek etnikai pufferzónát létrehozniuk. Sajnos túl kényelmes volt, így az országhatár az etnikai határtól beljebb lett meghúzva, Magyarország kárára.
Szlovákia esetében igazságos etnikai határ lett volna húzható (illetve az 1. bécsi döntésnél sikerült is), Románia és Jugoszlávia esetében arra kellett volna törekedni hogy a magyarországon maradó délszláv/román kisebbség kompenzálja a kint maradó magyart. A Bánátban a németek felhasználhatók lettek volna puffernek.