Kire szavazzunk jövőre?

Magyarországon sok párt van, cél kevés.

Mi is a jövő évi választás fő kérdése? Egyetlen egy: követni kell-e a nyugati, liberális modellt vagy sem. Minden más mellékes kérdés.

Gyakorlatilag 2 fő tábor van e tekintetben, s mindkettő 2 részre oszlik.

1. csoport: nem kell követni a nyugati, liberális modellt, helyes a 2010-es óvatos irányváltás, folytatni kell azt.

2. csoport: nem kell követni a nyugati, liberális modellt, helyes a 2010-es óvatos irányváltás, de Orbánék rosszul csinálják és alkalmatlanok, így őket leváltva kell ezt folytatni.

3. csoport: követni kell-e a nyugati, liberális modellt, ahogy ezt tette az ország 1990-2010 között.

4. csoport: követni kell-e a nyugati, liberális modellt, de másképp, mint 1990-2010 között.

Az 1. csoport természetesen a Fidesz.

A 2. csoport gyakorlatilag a Jobbik, korábban ide tartozott az LMP is, mielőtt ballibá kezdett zülleni Schiffer távozásával. Ide sorolhatók még egyes törpepártok (pl. a Munkáspárt), de felesleges őket számon tartani, hiszen nincs valós jelentőségük.

A 3. csoport az összes hagyományos ballib, lásd MSZP, DK, Együtt, PM, stb. Az MSZP valóban elkezdett nyitni balra, de ez még nem olyan mértékű, hogy ki lehessen őket zárni a hagyományos ballib táborból.

A 4. csoport pedig manapság a Momentum, egyre inkább az LMP, s még számtalan jelentéktelen liberális kispárt (pl. a PKP, melynek egyetlen tevékenysége a blogírás, bár jó cikkeket írnak, ez tény). Az új, magukat civileknek nevező liberális törpemozgalmak is ide sorolhatóak, bár ezek egyes része hajlandó lenne átsorolni a 3. csoportba, ha az ottaniak befogadnák őket.

Szóval amikor jövőre elmegyünk szavazni, tegyük fel magunknak a kérdést: akarjuk-e a nyugati, liberális utat vagy sem. Ha akarjuk, válasszunk a 3. és 4. csoportból, ha meg nem, az első kettőből.

Minden más csak szimpátia és taktika kérdése.

Számomra a kérdés lezárt: nem akarom a nyugati, liberális utat. Kétszer voltam életemben liberális, másodszor 1999-től nagyjából 2008-ig, bár sem az előbbi, sem az utóbbi nem élés határ, hiszen mindkét esetben folyamat volt ez, még sose volt Saúl-Pál típusú eszmeváltásomban életemben, se politikai, se vallási értelemben, pl. keresztény is lassan lettem, nem hirtelen megvilágosodással. 2008 körül kezdtem rádöbbeni a liberalizmus tarthatatlanságára. Most pedig már kiforrott antiliberális vagyok.

Vannak jobbikos olvasóim, akik sokszor nem értik miért zárom ki alapból a Jobbikot. Nos, erre 2 okom van. Az egyik: szinte biztos vagyok benne, hogy egy győztes jobbik átigazolna a fenti 4. csoportba, s erre ma egyre több a jel. Gyakorlatilag ma már a Jobbik a háttérhatalom titkos favoritja. Láttunk már ilyet máshol is. A hatalmasok nem finnyásak: nekik az is megfelel, ha a liberális rend a Szent Turul és Korona, valamint társai jelképe alatt épül. Semmi gond, ha megy továbbra is az ország kifosztása és a pénzek jól bejáratott menetelése a nyugati zsebekbe.

A másik ok: nem látok értékelhető szellemi hátteret a Jobbik mögött, az egész csak egy hatalmas gagyiság. S nem arról van szó, hogy nekem tetsző szellemi hátteret keresek. A ballibek mögött VAN szellemi háttér, nem is komolytalan, nem értek egyet ugyan vele, de van. A Jobbiknál nullát látok.

Kedvenc pártom nincs 1999 óta. Egyik se tetszik, mert mindegyik tömve van ostoba és korrupt majmokkal, valamint bérlihegőkkel és seggnyalókkal, csak nem ugyanazt a segget nyalják. Azaz mindig a kisebbik rosszra szavazok azóta.